2011. augusztus 22., hétfő

A tökéletes paradicsomleves és a mediterrán életérzés

A tökéletes paradicsomleves öt perc alatt asztalra vagy ételesdobozba kerülhet. Ehhez persze szükség van egy konyhai aprítóra - enélkül már nehezen tudnám elképzelni az életem.
Kivételesen illatos paradicsomot kaptam hétvégén, az ilyet kár főzéssel tönkretenni. Személyenként két vagy három paradicsomot megmosva (nyugodtan egyben, szeletelés nélkül) beleteszünk a fent említett aprítóba és 25 másodperc alatt sima levessé alakítjuk. Ha nem félünk a zsíradéktól, akkor egy kis olivaolajjal tehetjük még finomabbá.
A magok a mániám, sokkal egészségesebbek, mint a tészta. Ezért aztán egy evőkanál szezámmagot majd második körben két evőkanál tökmagot száraz serpenyőben óvatosan megpirítok. Ezt külön dobozban szállítom, és közvetlen tálaláskor öntöm a levesre.
Nyáron hidegen a legjobb, persze télen lehet melegíteni is.

Oké, igaz, ez így még önmagában nem elég egy egész napra. Főfogásként padlizsánkrémes kenyeret ajánlok: előző este egy órára betolunk egy padlizsánt a sütőbe 180 fokra (légkeverésesben, egyébként 200 fokra). Ha két padlizsán van otthon, akkor mindkettőt. Ez ugyan óriási adag lesz, de hűtőben eláll és ugyanannyi időbe kerül elkészíteni. (Nem kell vigyázni rá, forgatni se, lehet intézni az esti fürdetést-mesélést, csak a vekkert érdemes beállítani, nehogy benn felejtődjön.)
Egy órát magától sül, aztán amikor nagyon puha lesz, akkor levágjuk a szárát, a többit pedig kockákra vágjuk és kevés olivaolajon és három nagy fej fokhagyma társaságában serpenyőben még 3 percig kevergetve tovább sütjük a főzőlapon.
A serpenyő tartalmát beleöntjük a konyhai csodagépbe - ugye, hogy nélkülözhetetlen - és padlizsánonként fél kisdobozos tejföllel simára aprítjuk. A krém csodás, már csak a zsemlét, esetleg egy pár olivabogyót kell bepakolni az elemózsiás szatyorba, meg egy csomag rágót - a fokhagyma semlegesítésére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése