2012. szeptember 9., vasárnap

Paradicsomleves másképp

 A paradicsomleves talán az egyetlen leves, amit eddig mindig szerettek nálunk a gyerekek - a többi ételnél sosem lehet tudni, hogy a múlt heti kedvenc még ezen a héten is ehető-e. És mert gyorsan kész, szívesen is főzöm. Na de mi van, ha a felnőttek már unják a levesgyöngyös verziót? Akkor jöhet a valamivel laktatóbb gombás-pórés változat!


Volt otthon 30 deka a képen látható gombából - fogalmam sincs, hogy hívják magyarul. Azért szeretem, mert a tönkje is húsos és finom, hátránya viszont, hogy egy kicsit erősebben kell fűszerezni, mint mondjuk a laskát vagy a rókagombát. Felkarikáztam a gombát és kb. 20 centi póréhagymát. Wokban vajon kevergetve pirítottam kevés vízzel, 1 kk sóval és egy fél citrom levével. Amikor annyira megpirult a gomba, mint a képen látszik, akkor vettem le a tűzről.


A lé nagyon egyszerű: annyi passzírozott paradicsomot, mint amennyi zöldségalaplét (bio zöldséglevesporból készült ezúttal) kevertem és melegítettem össze. A családtagok kedvének függvényében ebbe került a levesgyöngy a parmezán vagy fetasajt vagy éppen a fenti gombás levesbetét. Szokatlan, de finom - tipikus szombati ebéd, amely után még lecsúszik egy kis frissen sült mákossüti. 20 perc alatt készül el.

2012. május 3., csütörtök

Almaleves főzés nélkül

Személyenként egy almát kicsutkázva, de héjával együtt beletettem az aprítógépbe és szintén személyenként 100 gramm natúr joghurttal összeturmixoltam. Összesen másfél evőkanálnyi agavésziruppal édesítettem (dm-ben kapható, ugyanannyira édesít, mint a cukor, csak épp nem ropog a fogak alatt). A turmixot tálkákba szedtem és megszórtam mindenféle földi jóval: személyenként összesen egy maréknyi aszalt áfonyával és mazsolával, banáncsipsszel, kókuszdarabokkal és kandírozott gyümölcsökkel. Ilyen lehet a Paradicsomban. És mindössze 10 perc alatt fogyasztásra kész.

Mogyorós zsemle

Szigorúan véve nem férne a 30 perces ételek közé a saját sütésű zsemle, de ha nem számítjuk a kelesztési és sütési időt, akkor csak 10 perc figyelmet igényel, szóval azért az ajtórésen becsusszan.

15 deka sótlan mogyorót aprítógépben ledaráltam, hozzáadtam 40 deka fehér lisztet és egy zacskó szárított élesztőt és egy kiskanál sót. Ezeket fakanállal összekevertem és a robotgép dagasztókarjával beledolgoztam két evőkanál semleges olajat és három deci langyos vizet. Kb. 5 percig kellett dagasztani ahhoz, hogy elváljon az edény falától a tészta. Ezután letakartam konyharuhával és egy nagy nejlonzacskóba tettem az egész tálat és vártam, amíg duplájára nem nőtt (ez kb 35 perc volt, de változhat). Ekkor kis zsemlécskéket formáztam - ez az adag 10-12 zsemlére elég általában - a tetejét bevágtam és vizes kézzel megpaskoltam, majd 200 fokos előmelegített sütőben megsütöttem. Ha a család hagy belőle, másnap remek szendvicsalap a lunchboxba.

2012. április 11., szerda

Cikóriás virslisaláta

Bécsben az a jó, hogy a virslik és kolbászok tényleg rossz gondolatok nélkül ehetőek, így a két vendéggyerek meg két saját vacsorájára virslivel készültem a saját sütésű zsemlécskék mellé. De a Playmobil jobban lefoglalta őket, mint az evés, szóval ma kreatívan fel kellett használnom a maradék virsliket - ez lett:
Fél cikóriát csíkokra és két virslit karikákra vágtam, egy kanál dijoni mustárt és három kanál nagyon zsíros tejfölt (tévedésből zöldfűszereset vettem, de kibírható volt) kanalaztam rá, összekevertem az egészet és egész kicsit langyosra melegítettem fogyasztás előtt. Korábban cikóriát mindig csak kéksajtos szósszal ettem, pedig így is egész kiváló, kicsit keserű, épp amennyire kell. De Orsi virslivel nem ajánlom - inkább vigyen mindenki Bécsből szuvenírnek roppanós Frankfurtert a Mozartkugel helyett.

2012. április 10., kedd

3in1 menü kápiapaprikára, gombára és egyéb maradékokra

 Az alábbi étel elsődleges ihletője a hűtőszekrény tartalma volt. A kápiapaprika csak elgyengülés eredménye, nincs szezonja és sokat utazott Bécsig, a színe viszont egyszerűen tányérra kívánkozott. Volt még ezenkívül otthon pár gomba, snidling, vörösbab, valamennyi maradék sajt éskolbász, rizs meg amúgy is.

Először megfőztem egy bögre rizst. Ezt két részre osztottam, az egyik felébe a maradék vörösbab és kevés olajon serpenyőben gyorsan megsütött kolbász került. A másik felébe a szokásos gombasalátám, amely így készül: Egy gerezd fokhagymát vajon röviden sütök, majd hozzáöntöm a felszeletelt gombát (ez esetben semmi extra, erdei csiperke) és egész kevés vizet. Citromlével, pici sóval és dijoni mustárral ízesítem. Ezt a gombát, ezenkívül egy kevés felkockázott kápiaparikát és snidlinget kevertem a rizshez.
Mindkét töltelék önmagában is simán megáll, könnyű és finom étel lunchboxba. De mert húsvét volt és rngeteg időm, (felnőtt) személyenként másfél kápiapaprikát hosszában kettévágtam, kiszedtem a csutkáját és megtöltöttem a fenti rizses töltelékkel. Kiolajozott tűzálló tálba raktam, megszórtam reszelt sajttal (jelen esetben emmentáli és parmezán keveréke volt) és addig sütöttem, amíg világosbarna lett a sajt.

Kisgyermekes családok külön bónusza, hogy ha a gyerek nem hajlandó megenni a paprikát, még akkor is van esély, hogy a tölteléket elfogyasztja. És mi kell más egy jól sikerült szombati ebédhez.

Saláta húsvéti sonkából

Mondanom sem kell, semmi komplikált: személyenként egy marék ruccola feldarabolva, két evőkanál vörösbabkonzerv leve nélkül és tetszőleges mennyiségű húsvéti sonka felkockázva. Az öntet némi olivaolaj és citromlé, egész kevés só jön még hozzá. Könnyű vacsorányi mennyiség, elkészítési idő 5 perc.

2012. április 8., vasárnap

Mire jó a rebarbara?

Első találkozásom a rebarbarával még az NDK-s időkben történt: nagynéném előszeretettel sütött júniusban a délutáni kávéhoz rebarbarás lepényt. S bár a legközelebbi találkozásig - mármint a rebarbarával - majdnem húsz év telt el, azért nem ment ki a fejemből.
Az alábbi receptet most húsvétra készítettem - elég sokoldalúan felhasználható. A rebarbara szezonja egyébként most kezdődik és júniusig tart, így bőven van idő a kísérletezgetésre. Íze savanyú, sokféleképp ízesíthető - akár édes, akár pikáns irányba. A színe főzés után púderrózsaszín, így lányos anyáknak külön ajánlom.

Két nagyobb rebarbaraszárat (ez kevesebb, mint a szupermarketben előrecsomagolt fél kiló - a maradékkal ugyanis más terveim vannak) megmostam, feldaraboltam vékony karikákra. Ahol a vágás közben szálas lett, ott lehúztam a külső vékony réteget. A nagyon friss rebarbaránál erre nincsen szükség. Egy almát héjával együtt felkockáztam. Lábasban két evőkanálnyi vajat felolvasztottam, az összes gyümölcsöt egyszerre a vajra öntöttem és kevés vízzel és hat kiskanál cukorral fedő alatt pároltam. A rebarbara akkor készül el, ha már nagyon puha, szinte szétfő, s sűrű szósszá válik. Az almadarabok ekkor még egészben vannak, de szintén puhák.

Hogyan használhatjuk?
- melegen vagy hidegen magában desszert
- hidegen tejszínhabban királyi desszert különleges napokra
- hidegen natúr joghurttal kiváló reggeli
- melegen húsvéti sonka vagy főtt hús mellé édes-savanyú szósz. (Én most ez utóbbi szerepet szántam neki)

Ez a mennyiség egy 4 fős családnak elegendő, 15 perc alatt elkészül és még rövidebb idő alatt elfogy.
Amit még érdemes tudni: köszvényre hajlamosoknak a rebarbara fogyasztása inkább nem ajánlott.