Kép nélkül - nemcsak mert elfelejtettem lefényképezni, hanem mert nem is lett volna érdemes. Ez a saláta kinézetre abszolút jelentéktelen, de ízre annál kiválóbb. Persze csak annak, aki szereti a karalábét.
Egy karalábét meghámozunk, felkockázunk. Vajban (ez nagyon fontos, se margarin, se olaj nem adja ugyanazt az ízt) kevés víz és só hozzáadásával fedő alatt serpenyőben puhára pároljuk. Ez megy az egyik lunchboxba. A másikba pedig száraz serpenyőben épphogycsak megpirított mandulalapocskák kerülnek - ezt majd tálaláskor ráöntjük a karalábéra.
Egyszerű szalámis-sajtos szendvicset vittem még, ahhoz ettem a salátát, és köszönöm, nekem nem is kell több ahhoz, hogy a délutánt is teljes lendülettel tudjam abszolválni.
(Ez egyébként a hétfői lunchboxom tartalma. A mai is szendvics volt, de erről majd később - nehogy elrontsuk itt a gyomrunkat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése