Ma a változtosság kedvéért nem a szállíthatóság volt a szempont, hanem hogy 6 év alattiak is egyenek valamit - betegápolás miatt home office-on vagyok. HaHaHa. Ha velem iratnák a home office címszót egy lexikonban, akkor az lenne a definíció, hogy az a fajta munkavégzés, amikor az ember bármibe kezdene, félbeszakítja valaki, minek következtében a munkavégzés érdemi része az éjszakai órákra esik. De addigra már szerencsétlen munkavállaló hullafáradt a frusztrációtól, hogy egész nap alig haladt.
Na de térjünk át a receptre, amely a helyzetből adódóan nem egy fős, hanem családi adag. Egy doboz konzerv csicseriborsóról leöntjük a levet és megmossuk, majd beletesszük az aprítógépbe. Feltörünk négy tojást, s ezek is mennek a csicseriborsó mellé. Simára mixeljük az egészet, majd kivesszük az aprítóból a kést, s a masszába apránként belekeverünk három evőkanál lisztet (vagy annyit, hogy sűrű legyen, s serpenyőre téve ne folyjon szét.) Még két púpozott evőkanál római kömény, ízlés szerint só és bors kerül bele. (Ha csak magamnak főztem volna, akkor két gerezd fokhagymát se hagytam volna ki, de a gyerekek hagymafóbiája miatt ezt most nem kockáztathattam.) Ja igen, és a római kömény nagyon fontos, anélkül totál élvezhetetlen a végeredmény. Onnan tudom, hogy csináltam pár ilyen natúrt is, számítva arra, hogy a gyerekek majd finnyáskodnak.
Serpenyőben olajat forrósítottam - figyelem, ilyen vele évente egyszer fordul elő, úgyhogy elő a fanfárokkal, ünnepeljük a hőst - és evőkanállal adagoltam a kis párnácskákat, majd mindkét oldalukon világosbarnára sütöttem őket. Tejföllel és natúr paradicsommal igazán remekbe szabott ebéd, ha meg valami salátát eszik hozzá az ember, akkor egyenesen királyi.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: római kömény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: római kömény. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. október 17., hétfő
Csicseriborsós párnácska
2011. szeptember 13., kedd
Indiai lencsefőzelék majdnem "ötelemes" csirkével
A hagyományos lencsefőzelék nem épp az a pillanatok allatt elkészülő fogás, viszont a vörös lencse valóban elkészül fél óra alatt, ezért ez az egyik kedvenc őszi-téli ételem. Két személyre egy deci lencsét főzök kábé másfél-kétszeres mennyiségű vízben. Két-három babérlevelet és két gerezd fokhagymát is teszek a főzővízbe és kicsit megsózom. A főzés egész ideje alatt fedő alatt van a főzelék, csak a hőfokot szabályozom - az első forrásig magas hőfokon, aztán fokozatosan egyre alacsonyabban. Eddig nincs benne semmi különös, pláne indiai. Viszont amikor már megpuhult a lencse, akkor nemcsak kb 3/4 deci tejszínt keverek el a főzelékben, hanem egy-másfél kiskanál őrölt római köményt is. A római köménynek kábé annyi köze van Rómához, mint nekem, viszont az indiai konyha egyik kedvelt fűszere. Az íze egy kicsit sem köménymagszerű, és még csak hasonlítani sem tudom semmihez, egyszerűen - szerintem - finom. Egyébként a tejfölös túrót is feldobja, de ez más lapra tartozik.
Hogy mégse maradjon feltét nélkül a főzelék - bár Indiában akár maradhatna is - egy gyors serpenyős csirkét sütöttem hozzá. Az eredeti receptet egy kínai öt elem elve alapján főző barátnőmtől tanultam, most annyiban butítottam le, hogy a friss rozmaringot kihagytam belőle. Egyrészt mert nem tudtam, mennyire illene a római köményhez, másrészt meg nem volt otthon. Tehát amíg a lencse békésen puhul, elkészítem a csirkét.
Egy fél csirkemellet megmosok, kockákra vagy csíkokra vágok - tetszés szerint. Előkészítek egy kis húsleves alaplét. Akik szoktak ilyet tartani a mélyhűtőben, azok előszedhetik, én az egyszerűbb utat választottam, adalékanyagmentes levesport öntöttem fel forró vízzel. Bocsánatos gasztronómiai bűn, remélem.
A serpenyőben olajat melegítek, két gerezd fokhagymát dobok rá, aztán a csirkét, amelyet mindkét oldalán fehéredésig sütök. Ekkor megsózom, és meglocsolom kb. 3 evőkanál balzsamecettel. (nem helyettesíthető sima ecettel!) Ekkor eléggé sercegni fog, ez normális. Most öntöm le az egészet kb. másfél deci alaplével, még megborsozom, majd békén hagyom. Most már csak várni kell, amíg a lé elfő s közben megpuhul a csirke. A végén kell csak figyelni, mert a szépen megpirul és a serpenyő aljára ég között csak néhány pillanat különbség van.
Ebből az adagból egy adag könnyű vacsi és egy lunchboxos ebéd jött ki, az elkészítés pedig mindennel együtt kb 35 perc volt.
Hogy mégse maradjon feltét nélkül a főzelék - bár Indiában akár maradhatna is - egy gyors serpenyős csirkét sütöttem hozzá. Az eredeti receptet egy kínai öt elem elve alapján főző barátnőmtől tanultam, most annyiban butítottam le, hogy a friss rozmaringot kihagytam belőle. Egyrészt mert nem tudtam, mennyire illene a római köményhez, másrészt meg nem volt otthon. Tehát amíg a lencse békésen puhul, elkészítem a csirkét.
Egy fél csirkemellet megmosok, kockákra vagy csíkokra vágok - tetszés szerint. Előkészítek egy kis húsleves alaplét. Akik szoktak ilyet tartani a mélyhűtőben, azok előszedhetik, én az egyszerűbb utat választottam, adalékanyagmentes levesport öntöttem fel forró vízzel. Bocsánatos gasztronómiai bűn, remélem.
A serpenyőben olajat melegítek, két gerezd fokhagymát dobok rá, aztán a csirkét, amelyet mindkét oldalán fehéredésig sütök. Ekkor megsózom, és meglocsolom kb. 3 evőkanál balzsamecettel. (nem helyettesíthető sima ecettel!) Ekkor eléggé sercegni fog, ez normális. Most öntöm le az egészet kb. másfél deci alaplével, még megborsozom, majd békén hagyom. Most már csak várni kell, amíg a lé elfő s közben megpuhul a csirke. A végén kell csak figyelni, mert a szépen megpirul és a serpenyő aljára ég között csak néhány pillanat különbség van.
Ebből az adagból egy adag könnyű vacsi és egy lunchboxos ebéd jött ki, az elkészítés pedig mindennel együtt kb 35 perc volt.
Címkék:
csirke,
főzelék,
kínai öt elem,
lencse,
római kömény
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

